Tegnap úgy esett, hogy pont hazaértem még sötétedés előtt, ezért miután megnéztem egy filmet és kicsit kockultam, úgy döntöttem, hogy belepillantok már ebbe a fene nagy reklámot kapó negyedik Csillag születik etapba. Kíváncsi voltam, hogy kik a zsűritagok és milyen új arcok bukkannak fel az első mezőnyben. Gyorsan hozzátenném még, hogy pont aznap estére esett a Gyűrűk Ura – A Két Torony c. kult-mozi is, ergo inkább csak bele-bele pillantottam a magyar tehetségkutatók krémjének kikiáltott adásba. Lehet, hogy ezen iromány inkább Agyin kellene, hogy helyet kapjon (anno ott nyomtunk ilyen posztokat), de 1. szerintem a megújult tartalom mellett már itt is bőven megállja a helyét, és 2. mi itt mindannyian félünk, hogy el leszünk kapva ha odamerészkedünk. Ejnye. Nos, akkor kezdeném is rögtön a zsűrivel, amely számomra elég nagy meglepetést okozott: Hajós András szerepeltetése abszolút jó döntés volt, ugyanis ő tényleg ért a zenéhez, mozgott/mozog is ilyen muzikális körökben és nem mellesleg az Emil.rulez zenekar frontembere akiknek néhány dalát még ma is játsszák a jobb rádiók. Hernádi Judit már az előző szériában is jelen volt, tulajdonképpen ő az RTL Klub egyik kabalafigurája aki mindig rendelkezésre áll, ha saját gyártású műsorról van szó. Én személy szerint az idei etapba már nem tettem volna bele, de a zsűri többi tagját elnézve, valószínűleg igen szerény volt a felhozatal. Pokorny Lia egyik nagy kedvencem a hazai színésznőket tekintve (a másik Hámori Gabriella), de borzasztóan kirí a többiek közül, nem is értem, miért pont őt választották a másik három tag mellé. Remek színésznő, de egy ilyen tehetségkutató műsorban egyszerűen nem illik a képbe. Megmosolyogtam, hogy amikor csak átkapcsoltam és a zsűri szavazott, akkor ő szinte állandóan csak igen-t mondott. De nem ő az, aki a legjobban kirí a többiek közül, ugyanis a zsűri negyedik helyét az a Puzsér Róbert foglalja el, aki már ismerős lehet a Puruttya olvasóinak. Bizony, Puzsér ''bármikor felismerek egy videojátékot'' Róbert már a Csillag születik magasságaiba emelkedett és ahelyett, hogy reklámok kritizálását művelné, avagy kikérné magának, hogy a Batman: Begins az IMDB-n az első 100 filmben szerepel, inkább jóízűen szapulja a kiscsillagokat. 10-ből 9-szer csak negatív kritikát tudott megfogalmazni és ő bizony a világért se engedte volna tovább a versenyzőket. Kivéve…

…kivéve azt a szájkaratés, alig huszonéves kis csírát aki hatalmas nagy wannabe gengszter-rappernek képzelheti magát és produkciója alatt minden második szót ki kellett sípolni. Szövegelése másról sem szólt, csak a dugásról, meg a pináról. És akkor már itt szeretnék is gratulálni az RTL Klubnak, hogy továbbengedték a kis faszt (Puzsér talán első igen szavazata), a közönség pedig még meg is tapsolta az identitászavaros gyermeket. Ja, mindazonáltal szeretnék még gratulálni a műsor későbbi részében érkező romákoknak is, akik előbb benyaltak Hernádinak, majd az egyik elénekelte valaki másnak a dalát, amelyért a közönség felállva tapsolt. Csodálatos. Most kivételesen nem említeném meg azokat akik pusztán már azzal leégették magukat, hogy a színpadra léptek és hogyha a következő részben is találkozhatunk majd néhány előre megrendezett részlettel (mert a tegnapiban voltak ám, szép számmal) akkor a Csillag születik negyedik szériája méltán válhat az eddigi tehetségkutató műsorok legrosszabbikává. Sajnos odaát, a konkurenciánál fogalmam sincs mi a helyzet, mert a Megasztár nekem még annyira sem fekszik mint az RTL Klub és a gány média közös szerelemgyereke de mindazonáltal kíváncsian várom a következő részt, ha más nem, hát azért, hogy lehessen miről írni a társadalomkritika címszó zászlaja alatt is. Az RTL Klub a tegnapiit látva egy borzasztóan igénytelen, lerágott-csont besorolású tehetségkutató műsorral indítja a 2012-es évet, várjuk meg mi fog kisülni belőle. A kérdés pedig már csak az: örülünk, Vincent?

Mindenki függ valamitől. Ezt a sort a Hiperkarma együttes énekelte nagy elánnal még úgy nagyjából 10 évvel ezelőtt (persze utána később koncerteken is, de ezt most hagyjuk). Én bevallom, hogy elég rendesen koffein függő vagyok, nálam a napi 2 kávé az alap (egy reggel, egy délután), ha pedig vizsgaidőszak van, avagy nem sikerülne rendesen kialudnom magam, akkor rendszerint élek a különféle energiaitalokkal is. Tudom, hogy hosszú távon borzasztó káros ez az egész dolog, de egyszerűen kell nekem és kész. Koffein bevitel nélkül csak egy két lábon járó zombi vagyok, a fejem is durván hasogat, a látásom sem tiszta és a reakcióidőm is jócskán vissza van esve. Úgyhogy ezek feljavítására szoktam reggelente kávézgatni és mikor már tényleg nem látok más megoldást, akkor 200 Ft-ért venni egy energiaitalt. Az ilyen nagyobb kiszerelésű termékeket, mint pölö a Monster inkább hanyagolom, mert egyrészt rohadt drágák, másrészt pedig ezeknek megvan az az áldásos hatása, hogy hiába van nekem mondjuk déltől d.u. 3-ig vizsgám, ha benyomok előtte egy Monster-t, akkor ziher, hogy este egy másodpercet nem fogok tudni aludni, csak forgolódom az ágyamban jobbra-balra. Ha leviszitek a kurzort jobbra a Windows beépített órájára és vártok néhány tizedmásodpercet, akkor konstatálhatjátok, hogy – a felugró kis fülecske szerint is – bizony 2012 van és bizony a nagyapádnak, meg a maminak ez már a jövő kapuja. Csak éppen az aranykeretek hiányoznak róla, meg a díszítések – szimpla kovácsoltvas az egész. De legalább jó nagy. Megállíthatatlanul tör előre a technikai fejlődés. 3D tévék, Ipad-ek, Playstation Vita kézikonzolok, meg még ki tudja hány ezer remek újdonság kerül piacra manapság. Én már követni sem tudom. Már arra sincs időm, hogy leálljak és elmélázzak a napfelkeltében. Rohanok ide, rohanok oda. Megírom ezt, beadom azt. Plusz még a magánélet, a szakmai felkészítések, és az írás, amellyel ebben az évben szeretnék/szeretnénk (mert a többi szerkesztőről is szó van ám) továbblépni a ranglétra következő fokára – azaz végre nyomtatott formában is megjelenni. Egyáltalán nem annyira nehéz, mint amennyire elsőre hangzik. Főleg ha az ember nem egyedül vág neki. De egy kicsit eltértem a tárgytól. Tehát az energiaitalok. Ezek a termékek is szépen beépültek a mindennapi életbe, már majdnem szerves részét képezik a napi rutinnak. Sokszor látok reggelente diákokat Hell, avagy Watt energiaitallal a kezükben. De a vicc az, hogy néha pont az én kezemben is ott figyel a kis italos dobozka. Ezer másik példát hozhattam volna most a különféle függőségekre, például ott van az alkoholfüggőség (erről nem igazán tudnék mit írni...), és persze a drogfüggőség is (erről már annál inkább...) de a játék, és szexfüggőség mellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy az extrémebb kategóriákat már ne is említsem. Mindre találhatunk példát a mai világban, sokszor messzire sem kell mennünk értük. De ezekről majd tényleg csak a megfelelő időben, a megfelelő posztban. Nézzünk inkább pár hivatalos információt arról, hogy miket is nyelsz Te le amikor benyomsz egy energiaitalt, mondjuk egy fontos szigorlat előtt:

A fő összetevői ezeknek az italoknak, a cukor és a koffein. A koffein megakadályozza az adenozin hatását, – ez egy agyi vegyület, az alvásban vesz részt – ami azt okozza, hogy a neuronok folyamatosan dolgoznak az agyban. A szervezet azt gondolja, hogy vészhelyzetben van, így az agyalapi mirigy, az adrenalin felszabadítása által, elindítja a szervezet ''küzdj vagy menekülj'' reakcióit. Ezek a hormonok felgyorsítják a szívverést és kitágítják a pupillát. Ez okozza a máj extra cukor kibocsátását a véráramba, energiaként. A koffein hatással van a dopamin szintjére is, amely az agy, ’öröm’ központjáért felelős vegyület. És mindezen fizikai reakciók miatt érzed úgy, mintha több energiád lenne. Más egyéb összetevők:

• Ephedrine – Egy élénkítő szer, ami a központi idegrendszeren dolgozik. Ez gyakori összetevője a súlycsökkentő- és duzzanatcsökkentő termékeknek, de vannak aggasztó hatásai a szívre.
• Taurin – a szervezet által termelt természetes aminosav, amely segít szabályozni a szívverést és az izom összehúzódásokat. Számos egészségügyi szakértő nem biztos abban, hogy milyen hatása is van ital adalékként (és a hír, miszerint a taurin a bika heréjéből származik, hamis).
• Ginseng – Ez a gyökér, a hiedelmek szerint, több gyógyászati tulajdonsággal rendelkezik, ideértve a stressz csökkentő- és az energianövelő hatását.
• B-vitaminok – A vitaminok azon csoportja, amely a cukrot energiává alakítja át és javítja az izomtónusokat.
• Guarana magvak – Stimuláns, amely Venezuelában és Brazíliában őshonos kis cserjétől származik.
• Karnitin – aminosav, amely a zsírsavak anyagcseréjében játszik szerepet.
• Kreatin – szerves sav, amely az izom összehúzódások energia ellátásában segít.
• Inozitol – A B vitamin komplexum egy tagja (önmagában nem vitamin, mert az emberi szervezet elő tudja állítani), amely segít a sejten belüli üzenettovábbításban.
• Ginkgo biloba – A ginkgo biloba fa magjából készül, amely fejleszti a memóriát.

Gyerekek, ezt a témát érintőlegesen már egyszer megénekeltük itt a blogon azonban én személy szerint még nem egészítettem ki semmivel – tehát most ezt be is pótolnám. Nem tudom, ki hogy van vele, de én már nem igazán vásárolok eredeti CD-t az üzletekben. Más kérdés, hogy szinte nincs is üzlet ahol lehetőségem lenne erre. 2010 januárjában felkerestem a helyi Media Markt-ot, mert szerettem volna beszerezni az Editors 2009-es, igen nagy sikert aratott lemezét. Gondoltam egy ekkora cím csak megfér a MM kínálatában is (ahol egyébként találhatunk igazi gyöngyszemeket is, csak éppen nem nagyközépre, mindenki elé kitéve...). Miután az egyik ott dolgozó szakember fél óra magyarázás után felfogta, hogy én egy zenekar egyik lemezét keresem – és nem egy porszívót, vagy kenyérpirítót – megnézte a leltárban, és gyanúm beigazolódott: a CD-ről még csak nem is hallottak, nemhogy rendelkeztek is volna vele. Most persze mondhatnátok, hogy biztosan azért mert nem egy ismert zenekarról van szó, de ez téves felvetés lenne. Ugyanezt a lemezt – méghozzá dupla lemezes, deluxe kiadás formájában – később megtaláltam egy Alexandra könyvesboltban (!) egészen elfogadható áron. Poszt-rock,/new wave/indie zenekarról van szó, álmomban sem gondoltam volna, hogy pont egy könyvesboltban akadok rá. De lapozzunk inkább. Annak idején tőlünk nem messze volt egy Hungaroton ahol szintén remek kis albumokat tudott összeszedni az emberfia. A Hungaroton viszont pár éve átalakult, jobbára csak és kizárólag magyar zenekarokat lehetett benne megtalálni és ahogy beléptél, nem Adele de még csak nem is a Kiscsillag vigyorgott vissza rád, hanem a Mága Zoltán. Hát köszönöm szépen, inkább akkor nem. És itt jegyezném meg, hogy az üzlet tavaly szépen be is zárt. Szerintem érezheted már, hogy mégis mire akarok én kilyukadni. Bizony, sokkal egyszerűbb manapság letölteni egy lemezt, mint napokon keresztül kutatni érte az országban, avagy aranyáron megrendelni online. Minek, amikor ott van neked a Google? Bepötyögöd szépen az album címét, mögé csatolsz egy ismert fájlmegosztó oldal nevet és Keresés. Legalábbis ez ment eddig. Vagy Te még nem hallottad a hírt? Nem, nem azt, hogy a madár az ász – hanem azt, hogy nem kell semmiféle SOPA, vagy PIPA ahhoz, hogy az amerikai jogvédő szervezetek akcióba lendüljenek: a tengerentúlról érkező hírek alapján sorra zárják be a különböző fájlcserélő oldalakat – írja az Index.hu. Az eddigi lista pedig:

• 4shared: mindent letöröltek
• FileJungle (a FileServe tulajdona): több fájlt letöröltek, blokkolva van több amerikai címről
• FilePost: több, illegális tartalmat feltöltő fiókot zároltak
• FileServe: tömeges törlés, bezárták a partnerprogramot
• FileSonic (a Fileserve tulajdona): megszüntették a fájlmegosztást
• MediaFire: fájlokat és hozzáféréseket törölnek
• MegaUpload, MegaVideo: bezárta az FBI
• UploadStation (a FileServe tulajdona): tömeges törlés, amerikai címek blokkolva
• Uploaded: amerikai címek blokkolva
• VideoBB, VideoZer, Wupload: mind bezárták a partnerprogramot

A legfrissebb információk a Facebookon terjednek. Ez az egész engem azért egy kicsit érzékenyen érintett, ugyanis én a MediaFire oldalát használtam olyan zenék letöltésére, amelyekről tuti, hogy csak pár száz emberke hallott. Szépen beírtam az előadót + az album címét, mögé az oldal nevét és csemegéztem a találatok között. Amely több volt mint 60 MB, azt már húztam is lefelé. Kb. 100-110 MB az igazán kiváló (320 Kb/s) minőség, bár az ilyesmikre ráakadni – főleg egy kevésbé jelentős zenekar esetében – tényleg szerencseszámba megy. Lutri az egész. De teszem azt, egy The Chemical Brothers album egészen biztosan fenn van frankó CD-Rip minőségben is, borítóval, miegyébbel megtoldva. Akarom mondani, fenn volt. Talán a Megaupload szívta meg a leginkább, őket úgy ahogy vannak, bezárták a 'csába. Méghozzá az FBI. Gondolom mekkora öröm volt a cégnél, hogy ilyen drasztikus lépést meg tudtak lépni. Aztán Jones őrmester hazament és a 14 éves fia visszakézből baszott hozzá a kövér amcsi fejéhez egy World of Warcraft: The Burning Crusade DVD-t amiért apuci bezáratta a Megaupload-ot ahonnét le lehetett tölteni különféle illegális, de klassz cuccokat az amúgy is tört szerveren játszott gamehez. FUCK U, Mr. Jones! Úgyhogy ezek után maradt a torrent. Tudom, hogy sokatok van már regisztrálva egy-egy hazai torrent oldalra is azonban nem mehetek el szó nélkül a The Pirate Bay mellett sem, amelyet én csak az utóbbi időben kezdtem el felfedezni magamnak, lévén, hogy kórós zeneletöltésben szenvedtem, a MediaFire meg szépen befagyott. Szóval itt ez a Pirate Bay, ami teljesen ingyenes – ha van torrent programod, akkor elég felmenni, megkeresni a kívánt tartalmat, majd a Get This Torrent fülecskére kattintással megszerezni a fájlt, amelyet csak meg kell nyitnod a programmal és mivel nemzetközi fájlmegosztó oldalról van szó, a seedek is jó nagy számmal vannak jelen. Azaz egy egy híresebb zenei album (csak hogy témánál maradjak...) bőven lejön addig, amíg Te mondjuk kiszaladsz a mosdóba. A fájlcserélő oldalak tehát buktak, de ezekkel meg a torrent oldalak nyertek. Biztosan volt valami susmus a háttérben, gondolom anyagiak is vándoroltak pár fejes zsebébe de tény, hogy a torrent kezd az uralkodó lenni az illegalitás piacán. Én úgy vagyok vele, hogy ha megjelenik egy olyan CD amelyet már régóta vártam és tényleg úgy vélem, hogy megéri az árát akkor biztosan megveszem de csak azért mert szép kis CD gyűjteményem van és szeretem gyarapítani. Ugyanakkor felmerülhet a kérdés, hogy miként állapítom meg, hogy az a CD igenis KELL nekem? Nos, ez egyszerű: előbb letöltöm, végighallgatom párszor és ha tényleg jó, akkor (de csakis akkor...) veszem meg. Most, hogy nincsenek többé fájlcserélő oldalak, a nagyhatalmak megléphetnék akár azt a világméretű lépést is, hogy lekapcsolják a torrent szervereket, ezáltal teljesen megbénítanák az illegalitás letöltést világszerte. Szép kis tömegharagot váltanának ki vele, ebben biztos vagyok. Azonban az illegalitás valamilyen formában meg is térül, hiszen ha valaki előbb leszed egy olyan albumot amelyről csak olvasott de megvenni még nem meri, és végighallgatván a lemez beszerzése mellett dönt, az bizony nyereséges a kiadónak és magának a zenekarnak is. Manapság pedig úgyis ez az érvényesülő tendencia. Kérdésem:

Milyen világ köszönt be, ha a torrent átveszi az uralmat és mindent irányítása alá von?

Srácok, én egész egyszerűen nem tudok betelni ezzel a szennyel! A múltkori posztomban (>ITT<) már említettem, hogy a Barik közt Magdi anyusa még a halálból is visszatért és ahelyett, hogy démon módjára követné a család idősebbik tagját és tárgyakat/embereket vagdosna a falhoz (lásd: Paranormal Activity filmek) inkább jól a frászt hozza Vili bácsira aki a sokk hatására úgy dől el, mint valami leitatott kiscsaj a faludiszkó táncparkettjén. Simán el tudom képzelni, hogy akik napról-napra nyomon követik ezt a sorozatot, Magdi anyus feltámadása láttán jól megmarkolták a fotel karfáját (avagy a barát/barátnő combját) és hüledezve meredtek a képernyőre. Hát, ilyen a mesében nincs! – gondolhatták. Pedig van. Naná, hogy van. A hazai televíziózásban bármi lehetséges, szal' én még azt is el tudom képzelni, hogy ha romlik a sorozat nézettsége, akkor majd úgy a 7000.-ik rész tájékán Vili bá' kimegy a köztemetőbe és szépen előássa Magdi anyus tetemét, hogy aztán a Rózsa bisztró alatti pincehelyiségben mindenféle kémcsövek, műszerek és diódák társaságában újraélessze mint valamiféle budapesti Frankeinstein doktor. Agyhalál a köbön. Ennél már csak a Jóban/Rosszban szánalmasabb de vigasztalja a készítőket a tudat, hogy sok amcsi egy-évados sorozat még őket is alulmúlja pedig ehhez már tényleg tehetség kell. Hozzáteszem: annak idején – még mikor kisiskolás voltam – én is előszeretettel néztem meg pár részt ebből a tévésorozatból (ott hagytam abba amikor a lópofájú gyerek lezuhant az építkezésről) de jobbára csak azért, mert trendi volt róla beszélgetni az osztályban (és mert az egyik akkori szereplő hozzánk járt suliba, ismertem is). Annyi megmaradt bennem, hogy ezek a borzasztóan rosszmájú emberkék állandóan borsot törnek egymás orra alá. De tényleg. Ott szúrják hátba a másikat, ahol csak tudják. És a nulla érzelmet kifejezni képes pókerarcukon nem is az idő vasfoga hozza létre az újabb ráncokat, hanem az örökös áskálódás/rosszakarás amelyeknek fényében minden egyes ilyen kis csíny után éveket öregednek. Tehát ha úgy nézzük, hogy 1998 óta ezek tényleg mást sem csinálnak, mint – mondjuk ki – lépten-nyomon baszkurálják egymást, akkor tény, hogy a kezdetektől jelen lévő tagok már több ezer évesek. Hegylakó átfedés. Kardot Rékasi Karcsi kezébe, aztán irány a szomszédság! Tudjátok mikor nézném ezt a sorozatot? Ha a megboldogult Magdi anyus minden egyes részben a frászt hozná a lakókra, teszem azt mondjuk dobálná az étkészleteket, avagy ki-be vagdosná az ajtókat. Vili bá' erre fogná magát, és jó ghosthunter módjára szépen bekamerázná az egész Rózsa bisztrót. Na, ezzel simán milliókat kaszálhatna a sorozat. Hallod, kedves RTL Klub? Igen? Jó. Nincs mit, szívesen. Bármikor örömmel segédkezem ha egy unalmas, savanyú, rég lerágott csont sorozatot kell kicsit feldobni. A pénzt majd a T.E. szerkesztőség címére utaljátok. Csók! Róluk ennyit. Nektek meg itt van egy jó kis videó Magdi anyus feltámadásáról. Érdemes elmerengeni azon, hogy hogy a 'csába manifesztálódott oda a kisszoba falára az árnyéka is amikor ugyebár eleve szellem. Ja, és a videó elején ténykedő rajsámánasszony (by: Kultur) is megérne egy posztot Agyiszint-en:

Előre is bocsánat a helyesírásért. Korán van, most keltem nemrég. Tanulnom is kéne egész nap, meg egyéb jóságok. Na, mindegy. A lényeg: tegnap kikerült egy jó kis Szomszédok retro videó a blogra (>ITT<) és én meg pont azon filóztam miközben (újra-) néztem, hogy 20 év múlva bizony a manapság oly divatos hazai tévésorozatokon majd mi is jókat fogunk derülni, persze csak ha annyit iszunk majd, hogy lesz elég bátorságunk visszanézni őket. Itt van például a Barátok közt. Ez is, ez mi ez? (értelmes mondat powa!) De most komolyan. Nulla színészi képességekkel rendelkezők bohóckodnak a képernyőn, de már egészen 1998. október 26-a óta. És van akit ez tényleg leköt? Hogy egymás ügyes-bajos dolgaival vannak elfoglalva? Hátba szurkálják egymást, aztán meg beleszeretnek egymás anyjába. Na ne basszamár meg a szamár a Shrek-ből! Ennyi erővel én kiülök a teraszra és távcsővel kukkolom a szemben lévő társasház lakóit, hogy éppen ki mit csinál. Ha jó hangulatban leszek, akkor még videóra is veszem, aztán majd magam hangalámondom mint annak idején az NDK-ból beszerzett amcsi akció/horrorfilm kópiákon tették azt a vállalkozó kedvű ismerősök (egy élmény volt úgy megnézni a Ragyogást, de komolyan...). Amúgy szerintem ehhez a sorozathoz úgy szereznek szereplőket, hogy kimennek a stúdió elé és random elkapnak valakit, akit aztán a stylist rendbe hoz 5 perc alatt, majd mehet is a kamerák elé. Najó, ez így nem teljesen igaz. Meglehet az 10 perc is. Emberek, komolyan akkora idióta videót találtam a TeCsőn, hogy menten kétoldali agyérgörcsöt kap tőle az, akinek nem elég erős az idegrendszere. Kezdjük ott, hogy az egész egy kurvanagy Family Guy koppintás (Peter vs. Csirke) de minderre még rá is tesz a kritikán aluli színészi játék és a háttérben álldogáló statisztáknak sem jut semmi komolyabb szerep, azon kívül, hogy állnak mint a fagyott kutya lába. Borzadjatok:

De egyébként ezt szerintetek viccesnek szánták? Mert én nem igazán mosolyodtam el rajta, inkább az értetlenség ült ki arcomra mikor a videó a végére ért. Ja, aki meg nem tudná: a Magdi anyus valamikor tavaly lezuhant a lépcsőn és meghalt. Mármint a sorozatban. De még utána is visszahozták, bazzeg! Bezony, ott manifesztálódott kísértet alakban a kisszobában. Hát, tiszta Paranormal Activity. Mindjárt be is szúrok nektek egy képet ide, hogy villoghassak az új vízjellel is (innen is köszi Vanson!). Félelmetes ez a sorozat, komolyan mondom! Brrrrr!

Megmozgatom a bútorokat, te kiporolsz alattuk, Vilike!

Sziasztok!

Egy kicsit megkésve teszem most közzé ezen levelet, amiely szerkesztőségünk e-mail fiókjában landolt még Karácsony előtt de időm publikálni csak most jutott rá. Elöljáróban még annyit, hogy remélem észrevettétek, hogy kezdenek szép lassan bekúszni a társadalomkritikus posztok is a blog arculatába. Ezek mind-mind szerves részét fogják képezni a további posztoknak. És ezúttal sem egy kulturális, sokkal inkább ''hétköznapibb'' témát érintünk. A levelet Marcell küldte nekünk, köszönjük.

Szomorúan tapasztaltam, hogy veszprémnél meghalt egy srác ma reggel és kb az összes facebook ismerőse kiírta a falára h nyugodj békében.
Saját falamra irtam egy posztot miszerint ez felháborító, hogy fb-n kell részvétet nyilvánítani.Ezen felindulva sokan megtámadtak, hogy mennyire érzéketlen vagyok.
Gondoltam megosztom veletek hátha tudtok valami posztot csinálni belőle.

Emberek, 2012-t írunk. A Facebook mindennapossá vált az emberek életében, pedig emlékszem ám, hogy jó 2 évvel ezelőtt a magyarok csak legyintettek az akkoriban újnak számító közösségi portálra. Volt nekünk Iwiw és Myvip is, sőt akkoriban még ezerrel pörgött a Myspace és a Twitter is. Aztán minden megváltozott amikor a Facebook elkezdett utat törni magának. Előbb csak pár igazi geek állt át rá, aztán már azon kaptuk magunkat, hogy az öreganyánk bökdös és/vagy '79-es slágereket küldözget az üzenőfalunkra. Bizony, a Facebook szépen beleépült a mindennapok szokásaiba és hiába próbálta az Iwiw megtartani pozicióját és echte lekopírozni a Face kezelőfelületét és alkalmazásait, ha ezen próbálkozás eleve kudarcra volt ítélve. Ki maradt Iwiw-en? Aki telibeszarta az új közösségi portált, a szociális hálót. Ezen személyek jobbára az idősebb korosztályból kerültek ki, akiknek már az Iwiw-re történő regisztráció is napokat emésztett fel. Jómagam úgy voltam, hogy egy darabig nem vettem tudomást az egész Facebook dologról de aztán mégis áttértem mert lényegesen könnyebben ment ott a kapcsolatottartás az ismerőseimmel mint máshol (jelzem: ma már eljutottam odáig, hogy az Iwiw-re több hónapja nem léptem be, az MSN-t pedig kb. havonta egyszer használom). Idővel a Myvip is eltűnt, pedig ott is próbáltak mind kinézetbeli, mind tartalmi változásokat hozni – kevés sikerrel. Nekem a Myvip kezelőfelülete a kezdetektől fogva idegennek hatott, holott csupán szerkesztőségi profillal jártam oda kardosharczos pujárókat és identitászavaros gyógyegereket keresgélni. A Facebook kúszott fel a ranglétra első helyére, ezt kár is lenne tagadni. És akkor ott van még a felhasználói közönség. Sajnos nem igazán szűrik, hogy ki regisztrál és hogy a személy valós-e, ezért nem egy kamu reg. található a Face berkein belül (jókat mosolygok az olyan new generation emós hülyéken akik ugyanazt a képet teszik ki maguknak alapértelmezett profilkép gyanánt, amelyet 25 másik hülye már lelopott egy külföldi honlapról). Megrökönyödünk mikor egy-egy Facebook-os posztban olyasmit olvasunk, hogy egy tizenéves kislány ilyen meg olyan szaftos dolgokat tett közzé üzenőfalán a múltkori buli apropóján, ahol igencsak komoly dolgok mentek vég(bél)be közte és egy nála tizesekkel idősebb pasi között. De poén az is, mikor a rajok esnek egymásnak kommentben csak azért mert Lakatos Vergilius a ''szúrnám a fosóját dicsakk a kis gádzsinak!!!44444!!!44'' hozzászólásával kiváltotta a Rácz család éktelen haragját. Persze nem szabad elfeledkeznünk a magukat hatalmas egyéniségeknek valló, valójában tucatfiatalokról és a 18 közeli, mindent megmutogató plázacicákról sem. Valójában aki Facebook felhasználó, az szinte észre sem veszi de ideje jelentős részét tölti a kék/fehér stílussal megfűszerezett közösségi portál előtt, ugyanakkor van ennél súlyosabb is: aki már Facebook-on él. Kedves, Marcell! Leveled (vagy levéltöredéked) engem nem lepett meg. 2012-ben a virtuális térben élni nem ciki hanem egyenesen trendi. Facebook-on megosztani a legjelentéktelenebb dolgokat is, nem mindenkinek furcsa. Csak ellustult ez a világ. Talán egyeseknek egyszerűbb egy halott üzenőfalára kiírni, hogy ''nyugodj békében!'' mint személyesen meglátogatni a családot részvétnyílvánítás céljából, netán elmenni a temetésre. Megvalósulni látszik Orwell 1984 c. regénye de én már érzem a Mechanikus Narancs-ban taglaltak világunkra kivetülő, modernizált hatásait is. Lesz még itt világvége, nem kell félni!